A "szépruhához"

Ez tavaly készült , de most sikerült képeket készíteni róla, úgyhogy megírom a történetét is.

Ez az én "szépruhám". Nagyon szeretem és az első adandó alkalommal fel is vettem. Akkor meg is írtam, hogy azonnal készíteni kellett hozzá kiegészítőket, de az idő rövidsége miatt nem lett az igazi. Így a legközelebbi alkalomra valami igazán szépet akartam alkotni hozzá. És úgy érzem sikerült is!

A ruha csipke mintájából kiválasztottam egy részletet és drótból elkészítettem, majd a drótot horgolással elfedtem. A ruha színével harmonizáló gyöngyöket is horgoltam rá, hogy még teljesebb legyen az összhang.
Khm, igen, a ruha színe - nem csalás, nem ámítás -, ha akarom lila, ha akarom kék. (Az eredeti színe lila, de a fekete csipkével kékes hatású.) Szóval, rosszul is fényképeztem, meg nem is!

Egy újabb fülbevaló!

Múltkor elfogyott a drótom és egy kis időre muszáj volt abbahagynom a fülbevaló készítést. De nem hagyhattam annyiban a dolgot! Elmentem a barkács boltba (ahol mindenféle építkezési felszerelést árulnak) és bátran előadtam, hogy nekem 0,6-os vagy 0,8-as drót kellene. (Ezt onnan tudtam, hogy már előre érdeklődtem a drótos barátnőmtől, hogy milyen méretet kell keresni.) Mikor elmondták hol találom, igencsak meglepődtem, hogy viszonylag nagy tekercsekben lehet kapni. Gondoltam kérek két métert. Hát, az nem úgy megy ám! Kilóra adják, úgyhogy az átmérő alapján mondtam meg, hogy mennyit kérek. Szerencsére az eladó nem érdeklődött, hogy vajon mire viszek én ennyicske drótot!
Este, aztán neki is ültem, hogy alkossak valamit.

Jaj, hogy én ezt hogy élveztem elkészíteni!

 

... csak a fülbevalót!

Általában nem rakom föl az ajándékokról készült képeket, mert attól tartok, hogy az ünnepeltek meglátják. Rá kellett jönnöm, hogy nem egy tízezres olvasottságú oldalam van és igen valószínűtlen, hogy - néhány kedves barátomon kívül - bárki előtt lelepleződhet így a meglepetés. Szóval, íme a következő ajándékok!

Belelendültem a fülbevalók készítésébe. Nagyon élveztem, de elfogyott a drótom, így egy időre le kell állnom vele. Volt még egy, ami nemezből készült, de mivel nagyon sürgős volt, nem volt időm lefényképezni. De nagyon szép lett! 

Drótos tót

Tegnap színházba mentünk a férjemmel, ez volt a karácsonyi ajándékunk a sógoromtól. "Kövek a zsebben" c. darabra mentünk, melyben Kálloy-Molnár Péter és Rudolf Péter szerepeltek. Csak jó dolgokat hallottunk róla.  Karácsony óta azon törtem a fejem, hogy mit fogok fölvenni? (Na, igen nőből vagyok!) Egy turkálóban csodaszép feketecsipkés ruhát találtam, amit - férjem engedélyével - megvettem. Utána már csak azon töprengtem, hogy melyik fülbevalóm vagy nyakláncom jó egy fekete ruhához. Egyik sem volt jó, így indulás előtt egy-két órával már azon voltam, hogy készítek gyorsan valamit. Először fekete virágokat horgoltam, de nem lehetett mutatósan rögzíteni a fülbevaló alaphoz, így maradt a drótozás.
A gyöngyöket régen a férjemtől kaptam ajándékba nyakláncként, de igaz, ami igaz, elég csúnyácska volt. A szebb gyöngyöket megtartottam jobb időkre. Milyen jól tettem!
Ez kerekedett ki belőle:

A darab, egyébként, remek volt! Nagyon jól szórakoztunk, mindenkinek csak ajánlani tudom!